Még jómúltkor egy félmondatban említettem, meg azt is hogy majd bővebben írok róla.
Egyelőre csak annyi előre lépés történt a dologban, hogy felvették Benit bölcsibe, igaz sajnos nem ide a lakótelepre, ami csak 5 percre lenne tőlünk, hanem Békásmegyerre. Az is a kerületben van ugyebár... :-/
Nem örültem, de ez van. Egyébként oda járunk tornázni is, mert a Gézengúz a bölcsivel egy épületben van. Nincs épp a világ végén, de azért egy bő fél órát rá kell szánnunk, ha megyünk.
Hétfőn máris szülői értekezlet, életem első szülőije! :-) Ma csak ennyit mondtam Apának, hogy hétfőn megyek szülőire. Kis csend után: "Mit csinált?" :-) Hát igen, később majd lehet hogy lesz is... :-D Most egyelőre csak tájékoztató lesz.
Nadehogyakkor hogy is lesz, ha Beni bölcsibe megy? Természetesen nem azért dobnám be, hogy én addig itthon pihenjek, nyilván nem is tehetném, mert munkavállalói kell az egészhez.
Az egész bölcsi-ötlet igazából egy biztosíték számunkra. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy tényleg járni fog. Nem tudjunk, hogy szeptemberig hogy áll Apa munkahelye, én tudnék-e egyáltalán valamit intézni saját magamnak, illetve jön-e már végre az a kistesó (vagyis jelentkezik-e). Anyagilag azét nem mindegy egy szem fizetés és az a minimális GYES, ugyanis ha Beni betölti a két évet, erősen megcsappan a jövedelmem. Szóval szerettük volna, ha a lehetőség meglenne a munkára, és ehhez nagyon előre kellett gondolkodni. Márciusban jelentkeztünk, és már így is csak Békásra vettek fel minket, aki előbb ment, annak jutott hely itt a telepen is.
Én azt hittem az vicc, hogy még pocakkal érdemes a bölcsibe jelentkezni, de ezek szerint nem...
A következő lépés, hogy munka után nézzek. Logikus lenne hogy a régi munkahelyemre megyek vissza, de higgyétek el, nem az... Abba a munkarendbe, amiben eddig is dolgoztam, lehetetlenség lenne visszamenni, és egyelőre kérdés, hogy a vezetőség hajlandó-e engedményeket tenni erre vonatkozóan. Feltételeim is lennének, főleg az óraszámmal, beosztással kapcsolatban. A régi helyemen nagyon fontos volt, hogy mindenkire maximálisan lehessen számítani, egy betegség pl. kész káoszt tudott okozni, szóval ha én reggel betelefonálnék hogy lázas a gyerek, nem megyek dolgozni, na az a vég. Szóval nagyon át kell gondolni nekem is, és a cégnek is, hogy hogy tudnák megegyezni, ha egyáltalán meg tudnánk. Úgyhogy egyelőre erről itt ennyit, a fejleményekről meg majd írok, ha lesznek. Vannak alternatíváim, szóval nem függök annyira a volt munkahelyemtől.
Közben megint eltelt egy hónap, viszonylag eseménydúsan. Főleg nekem volt az, kicsit nosztalgiáztam, mert volt egy virágkötészeti munkám. Egy nagyon kedves ismerősöm, kórustársam nősült, és oda kellett két esküvői csokrot is készíteni, illetve ehhez kapcsolódóan egy autódíszt is. Nagyon élveztem, és nagyon jól is sikerült, bár okozott álmatlan éjszakákat :-D Izgultam, na, hát ez egy nagyon fontos munka volt! :-)
Az utolsó pillanatra mindig minden a helyén volt, sikerült a gyerekfelügyeletet is megoldani mindkét virágpiaci napon, ezer hála érte Juditnak, akit ezennel Beni pótanyukájának nevezek ki :-)
És nagyon jó volt a lagzi is, Beni nélkül, végre kicsit ki tudtunk Apával kapcsolódni. Ezért meg Anyunak hála.
Benivel kapcsolatosan sok új dologról nem tudok beszámolni. A beszéd még mindig várat magára, néha egy-egy szót mintha próbálgatna, de nincs nagy áttörés. Viszont okosodik nagyon, rendkívül szórakoztató, mindig megnevettet minket. Imádom ahogy figyeli a környezetét, hosszú időre leköti egy hangya, vagy egy beszabadult molylepke. Megkezdődött a tánci-korszak, elképesztő showműsort tud leadni AC/DC-re pl., vagy más pörgős zeneműre. Sajna ebben a Nóta tv-n látható performanszok is benne vannak, igyekszem gyorsan közbelépni, de van mikor már késő... :-)
Még mindig nem lassult be, bár hiperaktívnak nem mondható. Imád szaladgálni, ez van.
Egyéni tornára nem kell járnunk tovább, semmi értelme. Csoportosra fogunk majd talán, bár most jön a nyár, ott is szünet van, meg összevonások, nem tudom erőltessem-e. Az eddigi négy alkalom biztos jót tett, a negyedikre már én sem izzadtam le nagyon hogy a feladathelyzetben tartsam őt erővel, szóval csak alakul valami.
Még mindig adós maradtam az első bünti-sztorival, de tovább halogatom mert most mennem kell (sürgős pihenni-valóm van... :-) )
Egyelőre csak annyi előre lépés történt a dologban, hogy felvették Benit bölcsibe, igaz sajnos nem ide a lakótelepre, ami csak 5 percre lenne tőlünk, hanem Békásmegyerre. Az is a kerületben van ugyebár... :-/
Nem örültem, de ez van. Egyébként oda járunk tornázni is, mert a Gézengúz a bölcsivel egy épületben van. Nincs épp a világ végén, de azért egy bő fél órát rá kell szánnunk, ha megyünk.
Hétfőn máris szülői értekezlet, életem első szülőije! :-) Ma csak ennyit mondtam Apának, hogy hétfőn megyek szülőire. Kis csend után: "Mit csinált?" :-) Hát igen, később majd lehet hogy lesz is... :-D Most egyelőre csak tájékoztató lesz.
Nadehogyakkor hogy is lesz, ha Beni bölcsibe megy? Természetesen nem azért dobnám be, hogy én addig itthon pihenjek, nyilván nem is tehetném, mert munkavállalói kell az egészhez.
Az egész bölcsi-ötlet igazából egy biztosíték számunkra. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy tényleg járni fog. Nem tudjunk, hogy szeptemberig hogy áll Apa munkahelye, én tudnék-e egyáltalán valamit intézni saját magamnak, illetve jön-e már végre az a kistesó (vagyis jelentkezik-e). Anyagilag azét nem mindegy egy szem fizetés és az a minimális GYES, ugyanis ha Beni betölti a két évet, erősen megcsappan a jövedelmem. Szóval szerettük volna, ha a lehetőség meglenne a munkára, és ehhez nagyon előre kellett gondolkodni. Márciusban jelentkeztünk, és már így is csak Békásra vettek fel minket, aki előbb ment, annak jutott hely itt a telepen is.
Én azt hittem az vicc, hogy még pocakkal érdemes a bölcsibe jelentkezni, de ezek szerint nem...
A következő lépés, hogy munka után nézzek. Logikus lenne hogy a régi munkahelyemre megyek vissza, de higgyétek el, nem az... Abba a munkarendbe, amiben eddig is dolgoztam, lehetetlenség lenne visszamenni, és egyelőre kérdés, hogy a vezetőség hajlandó-e engedményeket tenni erre vonatkozóan. Feltételeim is lennének, főleg az óraszámmal, beosztással kapcsolatban. A régi helyemen nagyon fontos volt, hogy mindenkire maximálisan lehessen számítani, egy betegség pl. kész káoszt tudott okozni, szóval ha én reggel betelefonálnék hogy lázas a gyerek, nem megyek dolgozni, na az a vég. Szóval nagyon át kell gondolni nekem is, és a cégnek is, hogy hogy tudnák megegyezni, ha egyáltalán meg tudnánk. Úgyhogy egyelőre erről itt ennyit, a fejleményekről meg majd írok, ha lesznek. Vannak alternatíváim, szóval nem függök annyira a volt munkahelyemtől.
Közben megint eltelt egy hónap, viszonylag eseménydúsan. Főleg nekem volt az, kicsit nosztalgiáztam, mert volt egy virágkötészeti munkám. Egy nagyon kedves ismerősöm, kórustársam nősült, és oda kellett két esküvői csokrot is készíteni, illetve ehhez kapcsolódóan egy autódíszt is. Nagyon élveztem, és nagyon jól is sikerült, bár okozott álmatlan éjszakákat :-D Izgultam, na, hát ez egy nagyon fontos munka volt! :-)
Az utolsó pillanatra mindig minden a helyén volt, sikerült a gyerekfelügyeletet is megoldani mindkét virágpiaci napon, ezer hála érte Juditnak, akit ezennel Beni pótanyukájának nevezek ki :-)
És nagyon jó volt a lagzi is, Beni nélkül, végre kicsit ki tudtunk Apával kapcsolódni. Ezért meg Anyunak hála.
Benivel kapcsolatosan sok új dologról nem tudok beszámolni. A beszéd még mindig várat magára, néha egy-egy szót mintha próbálgatna, de nincs nagy áttörés. Viszont okosodik nagyon, rendkívül szórakoztató, mindig megnevettet minket. Imádom ahogy figyeli a környezetét, hosszú időre leköti egy hangya, vagy egy beszabadult molylepke. Megkezdődött a tánci-korszak, elképesztő showműsort tud leadni AC/DC-re pl., vagy más pörgős zeneműre. Sajna ebben a Nóta tv-n látható performanszok is benne vannak, igyekszem gyorsan közbelépni, de van mikor már késő... :-)
Még mindig nem lassult be, bár hiperaktívnak nem mondható. Imád szaladgálni, ez van.
Egyéni tornára nem kell járnunk tovább, semmi értelme. Csoportosra fogunk majd talán, bár most jön a nyár, ott is szünet van, meg összevonások, nem tudom erőltessem-e. Az eddigi négy alkalom biztos jót tett, a negyedikre már én sem izzadtam le nagyon hogy a feladathelyzetben tartsam őt erővel, szóval csak alakul valami.
Még mindig adós maradtam az első bünti-sztorival, de tovább halogatom mert most mennem kell (sürgős pihenni-valóm van... :-) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése