2013. július 23., kedd

Nyaralás I.

   A lakás romokban, táskák, szatyrok mindenütt, de most nincs kedvem pakolászni...
Hazajöttünk a nyaralásból! Illetve ez még csak egy része volt, a fő-fő nyaralás az majd később lesz, akkor megyünk a tengerre! Most Temerinben voltunk, két hetet.
Beni keresztszülei jöttek hozzánk egyik héten pénteken, és levittek magukkal kettőnket Temerinbe, Apa egy hét múlva csatlakozott hozzánk pár napra, tegnap este jöttünk haza.

   Elképesztően jó két hét volt! Beni nagyon élvezte a környezetváltozást, imádta hogy van udvar, szabadon mozoghatott ki-be, nem kellett állandóan felkészülni (legutóbb még sapka-kabát-csizma fel-levétel volt minden alkalommal), egyedül arra kellett figyelni hogy a kutyával ne töltsön sok időt kettesben. Bernike - mint már írtam korábban - egy nagy bernáthegyi, és figyelembe véve az előzményeket, hogy ugyebár miatta tört el Anyósom lába is, azért igyekeztünk óvatosnak lenni vele. Na nem egy agresszív állat, szó sincs erről, csak nagy és szertelen és emellé erőszakos is tud lenni ha játékról van szó. Nem voltak egyformák az erőviszonyok. De nem volt baj, és amúgy látszott hogy jól ellenének ha hagynánk, de mi inkább nem hagytuk.

   Sokat sétáltunk, voltunk pár alkalommal a keresztszülőknél is, ott is volt nagy kert, két kutya meg két macska, na hát azokkal prímán el lehetett szórakozni. Akkora kacagás meg szaladgálás volt velük, hogy igazából kamerázni kellett volna, fotó ilyet nem ad vissza.
Leventéékhez is sikerült eljutni, jól elvolt a két gyerek. Egyik nap még egy kisebb babazsúr is lett tartva, nagyon jól éreztünk magunkat.

Leventééknél a mászókán

Kifutópálya a határban




   Eljutottunk Kishegyesre is egy Októberi Kismamához, aranyosak voltak a lurkók.
Megnéztük az Illés napi "fesztivált", (a menet kimaradt, de az esti programra elmentünk), még táncházban is voltunk Apával, addig Mama figyelt Benire.
Utolsó nap elmentünk a MiniZoo-ba Keresztanyuval, Keresztapuval, meg a másik keresztgyerekükkel (tulajdonképpen akkor ők kereszttestvérek, nem? :-) ), utána fagyiztunk, remek lezárása volt ennek a csodás két hétnek.




    Hazafelé még beugrottunk Palicsra, ott is volt még egy bónusz két óránk, nagyon jól telt az is.
Már most azon agyalok, hogy hogy lehetne még besuvasztani valahova egy pár napot, hogy megint lemehessünk. Apa nem nagyon tud levinni minket, mert rengeteg a munkája, feljönni sem tudnak értünk, a vonatot inkább kihagyom, de nagy valószínűséggel majd még a tenger előtt mi előbb lemegyünk, úgyis hivatalosak vagyunk egy esküvőre Palicsra, majd valahogy megpróbálom ahhoz igazítani és leszervezni.
A tenger után már nem jó, mert készülünk a bölcsibe. Szept. 9-én indul a buli.

   Ott hagytam abba legutóbb, hogy megyek a szülőire. Jegyzeteltem szorgalmasan, lesz mit beszerezni, bár nem egy nagy valami ez a "kezdőcsomag", inkább valahogy lelkileg kéne ráhangolódni. Eleve hogy utazni kell, eleve hogy ott hagyom a gyerekemet másokra, eleve hogy dolgozni fogok lassan, és vége ennek a szép időszaknak. Persze még húzhatnám egy évig, de nincs kedvem egy meg egy kb. negyed fizetésből tengődni, úgyhogy inkább belevágok, még mindig meggondolhatom magam útközben, ha valami nagyon nem megy, és kérek még egy kis haladékot magunknak.
Addig begyakorolunk minden almás mondókát meg gyerekdalt, mert alma lesz a jele :-) Egyébként már szépen mondja.

   Ja igen, a beszéd! Hát kérem, valami elindult. Kezd egyre többször ismételni  minket, ha valamit mondunk, úgyhogy jelenleg ez a szókincs: tessék, alma, körte, cica, tészta, hinta, kés, tiszta, vissza, alszik, haza, kés, villa, csillag, kaka, csüccs, helyedre (ezt a kutyának mondta, szerintem azt hitte hogy így hívják, annyit mondtuk... :-) )
Talán nem hagytam ki semmit. Meg persze főleg Anya (Apa most ritkábban, bár most az ablakból néztük ahogy megy dolgozni, és sokszor mondta utánam). Szóval így állunk. Én nagyon boldog vagyok :-)